2013. október 5., szombat

Rágcsa I Chewing I

Vegetariánus  kutya


Oszkár vagy nem egy átlagos kutya vagy vegetariánus. 
Eleinte úgy tűnt, tényleg a szét fogja rágni a cipőket. De hamarosan kiderült, hogy mindig éppen annak a cipőjét hurcolta magával, aki a legjobban hiányzott neki. Párom pár napig nem aludt itthon - az ő papucsába dugta az orrát. A kamasz későn jött haza - cipőjét az ágyába hurcolva rágcsálta. Hamar rájött, hogy ha az ember felveszi a cipőjét - akkor elmegy. Logikus megoldás tehát, ha kikötjük a cipőfűzőjét, mert akkor nem tud elmenni! Azóta legalább 3-4 perc egy cipőfelvétele reggelente. Taktikai eszköze a cipőfűző kihúzása, a fél pár cipő ellopása, a csomókötés pillanatában az orra bedugása, a csomó kikötése. Csak akkor nem próbálja kihúzni a cipőfűzőt, ha feltételezi, hogy sétálni megyünk.
A fognövekedést segítő rágcsálási igényét azonban a tobozokon vezeti le főleg. Heti 2 db a fogyasztása, de kizárólag  a felső egyharmadát szereti megkopasztani. A legkedveltebb rágnivalója mégis a répa. Reggelente, mikor magára kell hagynunk, egy fél répát kap - délutánra morzsa se marad belőle.


Az ősz beköszöntével lehullott a dió a parkolóban. A kocsik összetörtek párat - és Oszkár megkóstolta. Azóta alaposan felporszívózza a parkolót dió után szimatolva. Ügyesen kipiszkálja a dióbelet a kemény héjból, s alig várja, hogy párom feltörjön párat nasiként itthon is.
Nagyon ízlik neki a körte, bár előbb megvárja, hogy a héját lehúzzuk Ha már "tiszta", akkor nagy élvezettel rágja-szívja az édes, lédús gyümölcsöt, teljesen körberágva a csutkát. Az almát is kedveli - de csak héj nélkül, némi sajttal fűszerezve. A következményektől én már kevésbé vagyok boldog: 2-3 napos hasmenés, napi 6-7 pudingszerű vagy folyós széklet, megállíthatatlan rohamokban.


Veggie dog

Either Oszkár isn't a normal dog, or his a veggie.
He really seemed chewing all shoes first. But we understood soon,  that he drags along the shoe of the missed person. My husband didn't spend a few nights at home - he tucked his nose into his sock. The teenager came home late - Oszkár chewed his shoe in his bed. He found out, that the man takes his shoe to leave home. The logical reaction to set him back is to tie up the strings. Since that the putting up the shoes needs 3-4 minutes every morning. His tactical "weapons" are: unplugging the strings, steeling the other half of the shoes, putting his nose into the middle of the wart or simply tying up the knot. He let us take up our shoes only at walking times - as he learned the daily timetable.
The growing teeth need a lot of chewing - and he uses pine cones for it. He destructs 2 cones a day, but only the upper side of them. He prefers carrots as crackets. I give him a half in the morning, and he leaves only some morsel till afternoon, when I come back from work. 
The autumn brings the falling of the walnuts. Some of them landed in the parking place and the cars cracked them - and Oszkár tasted it. He sniffs through the parking place for the walnut morsels every day. He worms the nutmeat out of the nutshell, and is waiting my husband to break some walnut for noshery at home as well.
He likes pears -only without rind. He chews and sucks the sweet and sappy pulp around the stump. Oszkár eats apple as well - without rind but with some cheese. Only I’m not happy of the upshots: 2-3 days with diarrhoea, with 6-7 liquid or pudding-looking shits in seizure a day.






2013. szeptember 29., vasárnap

Baleset II Accident

Ázott patkány

A hétvégi látogatás a családi kertben nem várt balesetet hozott.
A kert egyik oldalán van egy elég mély tavacska, aranyhalakkal, tavirózsával. Oszkár korábban tudomást se vett róla, így nem is gondoltuk, hogy baj forrása lehet.
Oszkár nagyon élvezi, hogy a hatalmas, füves kertben póráz nélkül rohangálhat. Ha unokahúgaink is megérkeznek, akkor hatalmas kergetőzés kezdődik. A kutya teljesen belelovalja magát a kitérő manőverekbe, a futkosásba. A lányok sikongatva hol menekülnek, hol az üldöző szerepét veszik át. 
 A nagy játék kellős közepén Oszkár egyszer csak ugrik egyet -és a tó közepén landol. A hideg vízben rémülten próbál megkapaszkodni az oldalfalban, de így is beletelik egy-két percbe, amíg sikerül kimenteni.
Párom törölközőbe csavarja, de a halastó vizétől bűzlik az egész kutya. Kénytelen-kelletlen túlesik élete első zuhanyozásán. Nem így akartam volna először megfürdetni! Az amúgy is utált hajszárító most teljes fokozaton működik - miközben az ázott patkány kinézetű kutyám minden ízében remeg a kezemben. Mikor nagyjából megszárad a hasa, a háta és a feje, bebugyolálom egy meleg takaróba. Reszketve bújik hozzám, nagyon nehezen nyugszik csak meg. 
Éppen most kapunk egy világítós mellényt az esti sétákhoz - pont jól jön a következő órákban, amíg teljesen átmelegszik és megszárad. Oszkár is így érezheti, mert egyáltalán nem tiltakozik a ruha ellen, sőt később is készségesen megáll, ha fel akarom adni rá.



Wet rat

Visiting the family's garden brought an accident. 
There is a little pound at the side of the garden, full with water lilies and goldfishes. Oszkár was never mind it, so we weren’t think on it as troublemaker.
Oszkár is very happy with the cordless run in the big, grassland. A great chase is starting, when our nieces come. The dog leads himself on the running, on the deflexions. Either the girls run for, or they take the role of the chaser with crowing.  
Oszkár is jumping one in the middle of the game - and he is landing in the middle of the pound. He tries to catch the shore in the cold water, but it takes a few minutes to escape. 
My husband wriggles him into a towel, but the whole dog reeks of the fish pound’s water. He gets through his first shower-bath. I don't want his first bath this way! The hated hairdryer works on full warm - and my wet-rat looking dog trembles in my hand. After drying his belly and head I put him into a warm cover. He nestles shivering to me and he hardly stills.
We just get a little lighting bodice to the evening walks - it
stands us in good stead until he get warm and dry. Oszkár may feel the same, because he doesn't protest again the cloth, and stands still during the dressing.


2013. szeptember 15., vasárnap

Elszakadás Parting

Egyedül otthon

 

Sokszor töprengtem azon, mit csinálhat egy kutya egyedül a lakásban. Eljött az idő, hogy Oszkár fokozatosan hozzászokjon ahhoz, hogy nem vagyunk napközben vele.
A napirendünk átalakulása segített ebben. Oszkár már elég nagy ahhoz, hogy a reggeli séta után délutánig nem kell kimennie nagyobb dolog miatt. 13 hetesen 8-tól délután 3-4 óráig tudja tartani a székletét, közben még ebédel is. Ráadásul a délelőtt és a kora délután nagyobb részét átszunyókálja, hol a cipők között, hol az erkélyen a bevásárlókocsi alá bújva. 
Először csak egy órára hagyom magára, amíg bevásárolok. Hazaérve a következő "rossz kutya"-ságokat találom: természetesen belógott a konyhába, de lebuktatták a széttolt üvegek; kilopott egy zoknit a szennyeskosárból; felborította és kirámolta a szobai szemetest; felmászott az ágyra.
Legközelebb a távozásom előtt barrikádot építek: deszkával zárom el a konyhát, meredek "falat" teszek az ágy mellé, a szemetest letakarom és elé teszek pár táskát. Okos kis yorkimat azonban nem játszhatom ki: a deszkát ledönti, a táskákat és a tetőt leszedi és megszerzi a szemetest. Bosszúból a szoba közepére pisil és pár cipőt is becipel. 

 
Váratlanul több órás programom akad, de még nem merem teljesen egyedül hagyni. Édesapám vállalja a "babysitter" szerepet saját lakásában, amit Oszkár teljesen ki is használ. Ha kimegy a szobából, ugatva nyüszítve követeli vissza. Ez nem megy! Ha itthon van, nem ugat, nem sír utánam - csak rosszalkodik egy kicsit. A következő napokon egyre többször és egyre hosszabb időre hagyom magára, napközben pedig direkt alig foglalkozom vele. 
A kísérlet legaranyosabb eredménye az a kitörő lelkesedés, amivel az ajtóban fogad. Ha leülök és ő fáradt, akkor igyekszik úgy elaludni, hogy feje a lábamon legyen, vagy valamije hozzámérjen - nehogy észrevétlenül megszökjek.

 Home alone

I always wanted to know what does a dog do alone at home. It's time for Oszkár to get used to our absence.
Our daily routine changes and it helps me. Oszkár is big enough to have "big things" only in the morning and in the late afternoon - even if he has lunch. And he is sleeping almost all day: in the middle of the shoes or under the shopping chart out in the balcony.
First I left him only for an hour to do the shopping. I found these "bad dog" things coming home: of course he broke in to the kitchen, but the bottles on the floor busted him; he stole a sock from the laundry; he overset and packed up the trash can in the room; he climbed up to the bed.
I make some barricade before I leave next time: I take a plank in the kitchen door, I build a "wall" in front the bed and I cover the trash can with some bags. But I can't delude my clever little yorkie! He overthrows the plank, spins out the bags and gets the trash. In revenge he takes some shoes into the room and pees in the middle of the carpet. 
I have to go to a longer programme one day and I'm afraid of leaving him alone. My father takes the "babysitting" in his flat, and Oszkár tuckers it. He claims him back with barking and whining if Daddy leaves him for a bit. That's impossible! He doesn't bark or cry after me if he is at home - only makes some trouble. So I leave him alone for longer and longer periods in the next days.
The nicest resultof it is that outbursts of enthusiasm when I step in the door. He lays his head on my feet when he is tired - not to get away avail he is sleeping.

2013. szeptember 7., szombat

Félelmek II.

Rémisztő hangok

 

Oszkár iszonyatosan fél az este hangjaitól. Lefekvés előtt még egyszer levisszük, hogy kibírja reggelig. Csakhogy ez egyre inkább tortúrává válik. Amint a kapun kilépve ráeszmél, hogy sötét van, megmakacsolja magát és egy tapodtat sem hajlandó mozdulni.
Párom elviszi a kocsisor végére, s amint földet ér a lába, őrült vágtában a kapu felé veszi az irányt. Két-három ismétlés után belátja, hogy csak úgy menekül meg, ha produkál valamit. Gyorsan "alkot" egyet és pánikszerűen rohan vissza a házba. 
Egyik este megpróbálok rájönni, hogy mitől fél. Nem cipelem el, csak hagyom ülni a kivilágított kapualjban, hívogatva, labdájával csábítva. Kicsit remegve figyeli a hangokat és pár métert hajlandó megtenni. Ha egy konyhaablakból edények zörgése hallatszik: menekül vissza a lábam mögé. Gyanakodva figyeli a levelek zizegését, rémülettel telve fut a kapu biztonságába a busz hangjától. Egy autó bekanyarodásakor elszakad a cérna, nyüszítve kaparja az ajtót: menjünk be! Mi lesz itt, ha a tél közeledtével egyre hamarabb sötétedik!?


Érzékszervei finomulásával a hangok egyre nagyobb jelentőséget kapnak. Kezdi megérteni a "kutyanyelvet", de ez csak újabb félelmeket szül. Délután, miközben boldogan rohangál madzagra kötött labdája után a parkolóban, egy közeli házőrző kutya megugat valakit. Valószínűleg valami nagyon durvát "mondhat", mert Oszkár mindent otthagyva rohan vissza a kapualjba és rémülten figyeli, mi fog történni. A parkban játszadozva vakkantó kutyák egyáltalán nem zavarják, egy pillanatra felkapja a fejét, de aztán folytatja az aktuális rágcsálást vagy szimatolást.
Nagy örömömre magától rájött a labdázás lényegére: oda kell vinni a gazdához, csak úgy tudja újra eldobni. Az új felfedezés izgalmával játszunk "hozd ide" labdázást, mikor a felettünk lakó idősebb kutya ugat párat. Oszkár megmerevedik és nem hajlandó többé a labda után menni. Csak nézi, nézi a küszöbön átpattanó játékszert, de nem meri követni. Vajon mit "mondhatott" az a nagy kutya?

2013. szeptember 4., szerda

Játékidő V.

Cselezés

 

Oszkár szellemi fejlődésének újabb jele, hogy bonyolultabb játékokat talál ki.
Vannak ugyebár a tiltott helyek, főleg a konyha. Miközben mosogatok, rámolok, étellel foglalatoskodom - egyszer csak valami gyanús szellem érintését érzem a lábamon. Oszkár orrát a földhöz szorítva, elmélyültem szimatolva "betéved" a konyhába. Elég csak megköszörülni a torkomat, máris csodálkozva felkapja a fejét és iszkol vissza a határvonalra, jelezve: "bocs, észre se vettem hol vagyok, annyira belemerültem a gondolataimba". Abból tudható, hogy ez a játék része, mert ha nem vagyunk ott, akkor nem megy be a konyhába.
A fürdőszoba az elejétől fogva izgatja. Egy darabig a felmosórongy volt a kedvence, de pár napja kitalálta, hogy sokkal jobb móka a szennyestartóból lopni. Még dolgozik a módszeren, de az alapokat már kidolgozta. Miközben kezet mosok, takarítok vagy kimosok valamit, ő néma lopakodással a szennyeskosárhoz óvakodik. Gyorsan kilop belőle valamit /zokni vagy alsónadrág a legjobb/ és őrült vágtával kirohan a szobába. Én mérgesen utána - mert apró lábaival elég hangosan tud dübörögni, tehát egyből lebukik -, mire a zsákmánnyal kiszalad az erkélyre. Kicsit kergetőzünk, aztán visszaadja a lopott ruhadarabot. Alig teszem azonban vissza, már ott sündörög és lesi, melyik pillanatban csenhet megint el valamit - ha ruhát nem talál, hát beéri egy szivaccsal is vagy gyorsan keres valami más csomagolóanyagot, kupakot, zacskót.


 

2013. szeptember 3., kedd

Kirándulás

Ismerkedés a tágabb családdal


A hétvége egyik napja a nagyobb családé, így Oszkár is kirándult.
A kocsival változatlanul nincs kibékülve. Se a kosarában, se ölben nem bír utazni. Mikor végre leengedik a hátsó ülés padlójára, megtalálja a maga helyét: fejét befúrja az ülés alá, kicsit forgolódik, majd elszunyókál. Ugyan eleinte tartunk tőle, hogy esetleg előre akar jönni, de egyértelművé teszi, a maga részéről nem kíváncsi a rohanó világra.
Maminak hatalmas kertje van, rengeteg izgalmas felfedeznivalóval, illattal. A virágok, futónövények levelei alatt éjjelente süni mászkál, illatanyagát maga után hagyva, csigák nyálkája, pókhálók szövik be a föld közeli ágakat, zöldet - mindkettőtől nagyokat tüsszent. A fű, a petrezselyem ízletes rágcsálnivaló. És a legfontosabb: póráz nélkül bóklászhat.
Eleinte csak a lábunk körül, szűk körben szimatol, egyre tágítva a kört, felmérve szabadsága határait. Ha meghallja az "Oszkár, gyere ide" parancsot, azonnal fut vissza. Megtalálja a megfelelő WC-helyet a fenyő alatt és a egész nap oda végzi a dolgát. A veranda szúnyoghálóját kaparva jelzi, ha ki kell mennie, a pelenkát gyakorlatilag nem is használja.
Kis unokahúgaink megjelenésével véget ér a nyugalma. Miután kölcsönösen tisztázzák egymás feltételeit /nem harapdállak, ha hagysz pihenni is/ jókat kergetőznek A picilány ugyan nagyon tart Oszkártól, de azért megsimogatja. A család minden tagjától kap szagmintát, felméri kivel-meddig mehet el.
Estére rendkívül elfárad, hazaérve éppen csak megeszi a vacsoráját és mély álomba merül mellette. Ezt abból is láthatjuk, hogy hanyatt fekve terül el.


 

2013. szeptember 1., vasárnap

Fejlődés

Nő és okosodik

 

Két hete hoztuk haza fekete-fehér szőrgombócunkat. Duci-poci, rövid lábain döcögő kicsi kutyánk látványosan változott. 
Lábai határozottan nyúltak, izmosodtak - ezzel párhuzamosan rájött, hogy milyen jó dolog a futás. A lakásban játék közben néha annyira elkapja a hév, hogy energiái levezetéseként őrült vágtázásba kezd, kirohan az erkélyre, vissza a szobába, onnan a fürdőszobába, megint ki az erkélyre. Egészségügyi sétáink is kiegészültek: a madzagos labdát mindig visszük magunkkal. Rácsatoltam a hagyományos pórázra, így Oszkár futkosási igényét jobban ki tudom szolgálni, hiszen messzebb dobható, nagyobb körben forgatható. A két póráz ugyan időnként teljesen összetekeredik, de a kibogozásuk legalább alkalmat ad egy kis lihegésre. 
Ducisága is kezd izommá alakulni. A huzakodós játék állkapcsát is erősíti - sikeresen kilyukasztotta kedvenc pet-palackját. Erejét mutatja, hogy  az erkélyen álló, üres üvegekkel teli huzigatós bevásárlókocsit sikerül elrángatnia, mert mögötte valami nagyon izgalmasat szimatol. 
A szagok információtartalmát is most fedezi fel. Mindent szimatol már, kíváncsian kutatja az új illatforrásokat és a már ismert szag-pontok tájékozódási pillérekké válnak, amit minden alkalommal ellenőriz is. Kimegyünk a kapun - el a 3. gazig a kövek mellett - irány a csatornafedél - megvizsgáljuk az aszfaltból kinőtt vadrózsát - és megkeressük a szokásos ágdarabot, amit mindig megrág egy picit. Ezután már lehet felfedezni az új információkat.


Szellemileg is rendkívül gyorsan fejlődik. Hallgat a nevére, ismeri a "gyere ide", az "ül" parancsot és majdnem teljesen elsajátította a "fekszik" utasítás jelentését. Ha valahová nem szabad bemennie - elég csettintenem, már visszakozik. Kezdi felfogni a "nem" jelentését és a "kifelé" parancsot. Időnként ugyan még elengedi a füle mellett - mint minden gyerek. Victoria módszereivel tanítjuk. Ha valaki nem ismeri, itt megnézheti pár rövid videóját:


Találékony, egyre többször látom, hogy egy problémát nem erőből, hanem logikai úton old meg. Elbarikádozzuk az ágyunk előtti részt, hogy éjjel még véletlenül se tudjon felmászni az ágyra. Oszkár viszont rájön, hogy az ágy alatt be tud kúszni a tiltott részre - és ha csendben összegömbölyödve ott alszik, akkor nem dobjuk ki,  mégis a közelünkben lehet. 
Próbálgatja, hogy milyen jelekkel értetheti meg velünk, le kéne menni sürgősen, mert baj lesz: körbe-körbe járkálás, ajtó elé fekvés, újságpapír rágcsálása, stb. Sajnos nekünk lassú a felfogásunk, ezért becsúsznak kisebb-nagyobb balesetek.