Rágcsa I Chewing I

Vegetariánus  kutya

Oszkár vagy nem egy átlagos kutya vagy vegetariánus. 

Eleinte úgy tűnt, tényleg a szét fogja rágni a cipőket. De hamarosan kiderült, hogy mindig éppen annak a cipőjét hurcolta magával, aki a legjobban hiányzott neki. Párom pár napig nem aludt itthon - az ő papucsába dugta az orrát. A kamasz későn jött haza - cipőjét az ágyába hurcolva rágcsálta. Hamar rájött, hogy ha az ember felveszi a cipőjét - akkor elmegy. Logikus megoldás tehát, ha kikötjük a cipőfűzőjét, mert akkor nem tud elmenni! Azóta legalább 3-4 perc egy cipőfelvétele reggelente. Taktikai eszköze a cipőfűző kihúzása, a fél pár cipő ellopása, a csomókötés pillanatában az orra bedugása, a csomó kikötése. Csak akkor nem próbálja kihúzni a cipőfűzőt, ha feltételezi, hogy sétálni megyünk.

A fognövekedést segítő rágcsálási igényét azonban a tobozokon vezeti le főleg. Heti 2 db a fogyasztása, de kizárólag  a felső egyharmadát szereti megkopasztani. A legkedveltebb rágnivalója mégis a répa. Reggelente, mikor magára kell hagynunk, egy fél répát kap - délutánra morzsa se marad belőle.

Az ősz beköszöntével lehullott a dió a parkolóban. A kocsik összetörtek párat - és Oszkár megkóstolta. Azóta alaposan felporszívózza a parkolót dió után szimatolva. Ügyesen kipiszkálja a dióbelet a kemény héjból, s alig várja, hogy párom feltörjön párat nasiként itthon is.

Nagyon ízlik neki a körte, bár előbb megvárja, hogy a héját lehúzzuk Ha már "tiszta", akkor nagy élvezettel rágja-szívja az édes, lédús gyümölcsöt, teljesen körberágva a csutkát. Az almát is kedveli - de csak héj nélkül, némi sajttal fűszerezve. A következményektől én már kevésbé vagyok boldog: 2-3 napos hasmenés, napi 6-7 pudingszerű vagy folyós széklet, megállíthatatlan rohamokban.

Veggie dog

Either Oszkár isn't a normal dog, or his a veggie.
He really seemed chewing all shoes first. But we understood soon,  that he drags along the shoe of the missed person. My husband didn't spend a few nights at home - he tucked his nose into his sock. The teenager came home late - Oszkár chewed his shoe in his bed. He found out, that the man takes his shoe to leave home. The logical reaction to set him back is to tie up the strings. Since that the putting up the shoes needs 3-4 minutes every morning. His tactical "weapons" are: unplugging the strings, steeling the other half of the shoes, putting his nose into the middle of the wart or simply tying up the knot. He let us take up our shoes only at walking times - as he learned the daily timetable.
The growing teeth need a lot of chewing - and he uses pine cones for it. He destructs 2 cones a day, but only the upper side of them. He prefers carrots as crackets. I give him a half in the morning, and he leaves only some morsel till afternoon, when I come back from work. 
The autumn brings the falling of the walnuts. Some of them landed in the parking place and the cars cracked them - and Oszkár tasted it. He sniffs through the parking place for the walnut morsels every day. He worms the nutmeat out of the nutshell, and is waiting my husband to break some walnut for noshery at home as well.
He likes pears -only without rind. He chews and sucks the sweet and sappy pulp around the stump. Oszkár eats apple as well - without rind but with some cheese. Only I’m not happy of the upshots: 2-3 days with diarrhoea, with 6-7 liquid or pudding-looking shits in seizure a day.

Baleset II Accident

Ázott patkány

A hétvégi látogatás a családi kertben nem várt balesetet hozott.
A kert egyik oldalán van egy elég mély tavacska, aranyhalakkal, tavirózsával. Oszkár korábban tudomást se vett róla, így nem is gondoltuk, hogy baj forrása lehet.

Oszkár nagyon élvezi, hogy a hatalmas, füves kertben póráz nélkül rohangálhat. Ha unokahúgaink is megérkeznek, akkor hatalmas kergetőzés kezdődik. A kutya teljesen belelovalja magát a kitérő manőverekbe, a futkosásba. A lányok sikongatva hol menekülnek, hol az üldöző szerepét veszik át. 

 A nagy játék kellős közepén Oszkár egyszer csak ugrik egyet -és a tó közepén landol. A hideg vízben rémülten próbál megkapaszkodni az oldalfalban, de így is beletelik egy-két percbe, amíg sikerül kimenteni.

Párom törölközőbe csavarja, de a halastó vizétől bűzlik az egész kutya. Kénytelen-kelletlen túlesik élete első zuhanyozásán. Nem így akartam volna először megfürdetni! Az amúgy is utált hajszárító most teljes fokozaton működik - miközben az ázott patkány kinézetű kutyám minden ízében remeg a kezemben. Mikor nagyjából megszárad a hasa, a háta és a feje, bebugyolálom egy meleg takaróba. Reszketve bújik hozzám, nagyon nehezen nyugszik csak meg. 

Éppen most kapunk egy világítós mellényt az esti sétákhoz - pont jól jön a következő órákban, amíg teljesen átmelegszik és megszárad. Oszkár is így érezheti, mert egyáltalán nem tiltakozik a ruha ellen, sőt később is készségesen megáll, ha fel akarom adni rá.

Wet rat

Visiting the family's garden brought an accident. 

There is a little pound at the side of the garden, full with water lilies and goldfishes. Oszkár was never mind it, so we weren’t think on it as troublemaker.

Oszkár is very happy with the cordless run in the big, grassland. A great chase is starting, when our nieces come. The dog leads himself on the running, on the deflexions. Either the girls run for, or they take the role of the chaser with crowing.  

Oszkár is jumping one in the middle of the game - and he is landing in the middle of the pound. He tries to catch the shore in the cold water, but it takes a few minutes to escape. 

My husband wriggles him into a towel, but the whole dog reeks of the fish pound’s water. He gets through his first shower-bath. I don't want his first bath this way! The hated hairdryer works on full warm - and my wet-rat looking dog trembles in my hand. After drying his belly and head I put him into a warm cover. He nestles shivering to me and he hardly stills.

We just get a little lighting bodice to the evening walks - it
stands us in good stead until he get warm and dry. Oszkár may feel the same, because he doesn't protest again the cloth, and stands still during the dressing.

Elszakadás Parting

Egyedül otthon

 

Sokszor töprengtem azon, mit csinálhat egy kutya egyedül a lakásban. Eljött az idő, hogy Oszkár fokozatosan hozzászokjon ahhoz, hogy nem vagyunk napközben vele.

A napirendünk átalakulása segített ebben. Oszkár már elég nagy ahhoz, hogy a reggeli séta után délutánig nem kell kimennie nagyobb dolog miatt. 13 hetesen 8-tól délután 3-4 óráig tudja tartani a székletét, közben még ebédel is. Ráadásul a délelőtt és a kora délután nagyobb részét átszunyókálja, hol a cipők között, hol az erkélyen a bevásárlókocsi alá bújva. 

Először csak egy órára hagyom magára, amíg bevásárolok. Hazaérve a következő "rossz kutya"-ságokat találom: természetesen belógott a konyhába, de lebuktatták a széttolt üvegek; kilopott egy zoknit a szennyeskosárból; felborította és kirámolta a szobai szemetest; felmászott az ágyra.

Legközelebb a távozásom előtt barrikádot építek: deszkával zárom el a konyhát, meredek "falat" teszek az ágy mellé, a szemetest letakarom és elé teszek pár táskát. Okos kis yorkimat azonban nem játszhatom ki: a deszkát ledönti, a táskákat és a tetőt leszedi és megszerzi a szemetest. Bosszúból a szoba közepére pisil és pár cipőt is becipel. 

 

Váratlanul több órás programom akad, de még nem merem teljesen egyedül hagyni. Édesapám vállalja a "babysitter" szerepet saját lakásában, amit Oszkár teljesen ki is használ. Ha kimegy a szobából, ugatva nyüszítve követeli vissza. Ez nem megy! Ha itthon van, nem ugat, nem sír utánam - csak rosszalkodik egy kicsit. A következő napokon egyre többször és egyre hosszabb időre hagyom magára, napközben pedig direkt alig foglalkozom vele. 

A kísérlet legaranyosabb eredménye az a kitörő lelkesedés, amivel az ajtóban fogad. Ha leülök és ő fáradt, akkor igyekszik úgy elaludni, hogy feje a lábamon legyen, vagy valamije hozzámérjen - nehogy észrevétlenül megszökjek.

 Home alone

I always wanted to know what does a dog do alone at home. It's time for Oszkár to get used to our absence.

Our daily routine changes and it helps me. Oszkár is big enough to have "big things" only in the morning and in the late afternoon - even if he has lunch. And he is sleeping almost all day: in the middle of the shoes or under the shopping chart out in the balcony.

First I left him only for an hour to do the shopping. I found these "bad dog" things coming home: of course he broke in to the kitchen, but the bottles on the floor busted him; he stole a sock from the laundry; he overset and packed up the trash can in the room; he climbed up to the bed.

I make some barricade before I leave next time: I take a plank in the kitchen door, I build a "wall" in front the bed and I cover the trash can with some bags. But I can't delude my clever little yorkie! He overthrows the plank, spins out the bags and gets the trash. In revenge he takes some shoes into the room and pees in the middle of the carpet. 

I have to go to a longer programme one day and I'm afraid of leaving him alone. My father takes the "babysitting" in his flat, and Oszkár tuckers it. He claims him back with barking and whining if Daddy leaves him for a bit. That's impossible! He doesn't bark or cry after me if he is at home - only makes some trouble. So I leave him alone for longer and longer periods in the next days.

The nicest resultof it is that outbursts of enthusiasm when I step in the door. He lays his head on my feet when he is tired - not to get away avail he is sleeping.

Félelmek II.

Rémisztő hangok

 

Oszkár iszonyatosan fél az este hangjaitól. Lefekvés előtt még egyszer levisszük, hogy kibírja reggelig. Csakhogy ez egyre inkább tortúrává válik. Amint a kapun kilépve ráeszmél, hogy sötét van, megmakacsolja magát és egy tapodtat sem hajlandó mozdulni.

Párom elviszi a kocsisor végére, s amint földet ér a lába, őrült vágtában a kapu felé veszi az irányt. Két-három ismétlés után belátja, hogy csak úgy menekül meg, ha produkál valamit. Gyorsan "alkot" egyet és pánikszerűen rohan vissza a házba. 

Egyik este megpróbálok rájönni, hogy mitől fél. Nem cipelem el, csak hagyom ülni a kivilágított kapualjban, hívogatva, labdájával csábítva. Kicsit remegve figyeli a hangokat és pár métert hajlandó megtenni. Ha egy konyhaablakból edények zörgése hallatszik: menekül vissza a lábam mögé. Gyanakodva figyeli a levelek zizegését, rémülettel telve fut a kapu biztonságába a busz hangjától. Egy autó bekanyarodásakor elszakad a cérna, nyüszítve kaparja az ajtót: menjünk be! Mi lesz itt, ha a tél közeledtével egyre hamarabb sötétedik!?

Érzékszervei finomulásával a hangok egyre nagyobb jelentőséget kapnak. Kezdi megérteni a "kutyanyelvet", de ez csak újabb félelmeket szül. Délután, miközben boldogan rohangál madzagra kötött labdája után a parkolóban, egy közeli házőrző kutya megugat valakit. Valószínűleg valami nagyon durvát "mondhat", mert Oszkár mindent otthagyva rohan vissza a kapualjba és rémülten figyeli, mi fog történni. A parkban játszadozva vakkantó kutyák egyáltalán nem zavarják, egy pillanatra felkapja a fejét, de aztán folytatja az aktuális rágcsálást vagy szimatolást.

Nagy örömömre magától rájött a labdázás lényegére: oda kell vinni a gazdához, csak úgy tudja újra eldobni. Az új felfedezés izgalmával játszunk "hozd ide" labdázást, mikor a felettünk lakó idősebb kutya ugat párat. Oszkár megmerevedik és nem hajlandó többé a labda után menni. Csak nézi, nézi a küszöbön átpattanó játékszert, de nem meri követni. Vajon mit "mondhatott" az a nagy kutya?

Játékidő V.

Cselezés

 

Oszkár szellemi fejlődésének újabb jele, hogy bonyolultabb játékokat talál ki.

Vannak ugyebár a tiltott helyek, főleg a konyha. Miközben mosogatok, rámolok, étellel foglalatoskodom - egyszer csak valami gyanús szellem érintését érzem a lábamon. Oszkár orrát a földhöz szorítva, elmélyültem szimatolva "betéved" a konyhába. Elég csak megköszörülni a torkomat, máris csodálkozva felkapja a fejét és iszkol vissza a határvonalra, jelezve: "bocs, észre se vettem hol vagyok, annyira belemerültem a gondolataimba". Abból tudható, hogy ez a játék része, mert ha nem vagyunk ott, akkor nem megy be a konyhába.

A fürdőszoba az elejétől fogva izgatja. Egy darabig a felmosórongy volt a kedvence, de pár napja kitalálta, hogy sokkal jobb móka a szennyestartóból lopni. Még dolgozik a módszeren, de az alapokat már kidolgozta. Miközben kezet mosok, takarítok vagy kimosok valamit, ő néma lopakodással a szennyeskosárhoz óvakodik. Gyorsan kilop belőle valamit /zokni vagy alsónadrág a legjobb/ és őrült vágtával kirohan a szobába. Én mérgesen utána - mert apró lábaival elég hangosan tud dübörögni, tehát egyből lebukik -, mire a zsákmánnyal kiszalad az erkélyre. Kicsit kergetőzünk, aztán visszaadja a lopott ruhadarabot. Alig teszem azonban vissza, már ott sündörög és lesi, melyik pillanatban csenhet megint el valamit - ha ruhát nem talál, hát beéri egy szivaccsal is vagy gyorsan keres valami más csomagolóanyagot, kupakot, zacskót.

 

Kirándulás

Ismerkedés a tágabb családdal

A hétvége egyik napja a nagyobb családé, így Oszkár is kirándult.

A kocsival változatlanul nincs kibékülve. Se a kosarában, se ölben nem bír utazni. Mikor végre leengedik a hátsó ülés padlójára, megtalálja a maga helyét: fejét befúrja az ülés alá, kicsit forgolódik, majd elszunyókál. Ugyan eleinte tartunk tőle, hogy esetleg előre akar jönni, de egyértelművé teszi, a maga részéről nem kíváncsi a rohanó világra.

Maminak hatalmas kertje van, rengeteg izgalmas felfedeznivalóval, illattal. A virágok, futónövények levelei alatt éjjelente süni mászkál, illatanyagát maga után hagyva, csigák nyálkája, pókhálók szövik be a föld közeli ágakat, zöldet - mindkettőtől nagyokat tüsszent. A fű, a petrezselyem ízletes rágcsálnivaló. És a legfontosabb: póráz nélkül bóklászhat.

Eleinte csak a lábunk körül, szűk körben szimatol, egyre tágítva a kört, felmérve szabadsága határait. Ha meghallja az "Oszkár, gyere ide" parancsot, azonnal fut vissza. Megtalálja a megfelelő WC-helyet a fenyő alatt és a egész nap oda végzi a dolgát. A veranda szúnyoghálóját kaparva jelzi, ha ki kell mennie, a pelenkát gyakorlatilag nem is használja.

Kis unokahúgaink megjelenésével véget ér a nyugalma. Miután kölcsönösen tisztázzák egymás feltételeit /nem harapdállak, ha hagysz pihenni is/ jókat kergetőznek A picilány ugyan nagyon tart Oszkártól, de azért megsimogatja. A család minden tagjától kap szagmintát, felméri kivel-meddig mehet el.

Estére rendkívül elfárad, hazaérve éppen csak megeszi a vacsoráját és mély álomba merül mellette. Ezt abból is láthatjuk, hogy hanyatt fekve terül el.

 

Fejlődés

Nő és okosodik

 

Két hete hoztuk haza fekete-fehér szőrgombócunkat. Duci-poci, rövid lábain döcögő kicsi kutyánk látványosan változott. 

Lábai határozottan nyúltak, izmosodtak - ezzel párhuzamosan rájött, hogy milyen jó dolog a futás. A lakásban játék közben néha annyira elkapja a hév, hogy energiái levezetéseként őrült vágtázásba kezd, kirohan az erkélyre, vissza a szobába, onnan a fürdőszobába, megint ki az erkélyre. Egészségügyi sétáink is kiegészültek: a madzagos labdát mindig visszük magunkkal. Rácsatoltam a hagyományos pórázra, így Oszkár futkosási igényét jobban ki tudom szolgálni, hiszen messzebb dobható, nagyobb körben forgatható. A két póráz ugyan időnként teljesen összetekeredik, de a kibogozásuk legalább alkalmat ad egy kis lihegésre. 

Ducisága is kezd izommá alakulni. A huzakodós játék állkapcsát is erősíti - sikeresen kilyukasztotta kedvenc pet-palackját. Erejét mutatja, hogy  az erkélyen álló, üres üvegekkel teli huzigatós bevásárlókocsit sikerül elrángatnia, mert mögötte valami nagyon izgalmasat szimatol. 

A szagok információtartalmát is most fedezi fel. Mindent szimatol már, kíváncsian kutatja az új illatforrásokat és a már ismert szag-pontok tájékozódási pillérekké válnak, amit minden alkalommal ellenőriz is. Kimegyünk a kapun - el a 3. gazig a kövek mellett - irány a csatornafedél - megvizsgáljuk az aszfaltból kinőtt vadrózsát - és megkeressük a szokásos ágdarabot, amit mindig megrág egy picit. Ezután már lehet felfedezni az új információkat.

Szellemileg is rendkívül gyorsan fejlődik. Hallgat a nevére, ismeri a "gyere ide", az "ül" parancsot és majdnem teljesen elsajátította a "fekszik" utasítás jelentését. Ha valahová nem szabad bemennie - elég csettintenem, már visszakozik. Kezdi felfogni a "nem" jelentését és a "kifelé" parancsot. Időnként ugyan még elengedi a füle mellett - mint minden gyerek. Victoria módszereivel tanítjuk. Ha valaki nem ismeri, itt megnézheti pár rövid videóját:

         http://www.youtube.com/watch?v=aIdKdba_Wmo

Találékony, egyre többször látom, hogy egy problémát nem erőből, hanem logikai úton old meg. Elbarikádozzuk az ágyunk előtti részt, hogy éjjel még véletlenül se tudjon felmászni az ágyra. Oszkár viszont rájön, hogy az ágy alatt be tud kúszni a tiltott részre - és ha csendben összegömbölyödve ott alszik, akkor nem dobjuk ki,  mégis a közelünkben lehet. 

Próbálgatja, hogy milyen jelekkel értetheti meg velünk, le kéne menni sürgősen, mert baj lesz: körbe-körbe járkálás, ajtó elé fekvés, újságpapír rágcsálása, stb. Sajnos nekünk lassú a felfogásunk, ezért becsúsznak kisebb-nagyobb balesetek.

Játékidő IV.

Vérebet nevelünk?

 

Oszkár napról napra izmosodik, erősödik, egyre több mozgásra van igénye, próbálgatja az erejét.

Már nem elég a csendes rágcsálás, a kezem utáni forgolódás - harcolni akar. A régi törölközővel kezdődik, amit fekhelyül tettem a földre. Mikor egyik nap felveszem, hogy kirázzam: elkapja a sarkát. És többé nem ereszti. Morogva húzza /közben a farkcsóválása jelzi, hogy csak játék az egész/, szánkózik a szőnyegen, rángatja. Ha a felém eső végét a fejére borítom, percekig képes magában tovább veszekedni vele, míg kihámozza magát. Aztán várja, hogy fogjam már meg a másik végét és próbáljam elvenni tőle. Észre se veszi, de közben megtanul ugrani is, hogy elkaphassa a csücsköt a levegőben. Olyan erősen képes harapni már, hogy a törölközővel együtt őt is meg tudom emelni. Eleinte 3-4 perc után kifárad, ráfekszik - ezzel jelzi, hogy vége. Pár nap után már én hagyom abba a játékot, ráborítva a másik végét, mert félelmetesen vérebként kezd viselkedni. Ajaj! Lehet, hogy ezt elrontottuk?!

A következő kétséges ötlet egy kötélre kötött labda megvásárlása. Oszkár végtelenül dühödten ugat rá, morogva rohangál vele a szobában. Iszonyúan felbosszantja a tény, hogy a kötél rágása, húzása közben a labda jön utána, a labdát megragadva viszont a kötél nem ereszti el. Egyszerre a kettőt képtelen megfogni. Ha el akarjuk tőle venni, ráharap a kötélre és semmiért nem engedi el. Teljesen bevadul, fut, bukfencezik vele. Ha pár pillanatra magára hagyja, akkor hangos vakkantásokkal azt imitálja, hogy mindjárt engem fog megharapni. /Farka továbbra is ide-oda jár, hiszen ez csak játék.../ Kénytelen vagyok keményen lefogni, nyakánál leszorítani, hogy abbahagyja, mielőtt megkapná a lábamat. 
Kiszalad, iszik egy nagyot, majd kimerülten mély álomba zuhan.

 

Balesetek

Óvatosságot tanulunk

 

Oszkár kíváncsian felfedezi a világot és néha bajba kerül.

Az első lecke: nem megyünk be mindenhová, mert veszélyes lehet. A felfedezőkedv megjelenésével a lakás bizonyos tiltott helyeire is beszimatol, befurakszik. Mivel nem szeretnénk, ha később balesetek lennének a WC-ben, ráadásul ott mérgező fertőtlenítőszereket is tárolunk, nem engedjük be. Csakhogy a kíváncsiság nagy úr, rögtön besompolyog, mikor nyitva marad résnyire az ajtó. Párom rázárja az ajtót, sötétben marad. Pár pillanat múlva már kaparja az ajtót, nyüszít. Várunk kicsit mielőtt kiengedjük. Oszkár megkönnyebbülten fut hozzám vigasztaló simogatásért - és többet nem megy be sötét helyekre egyedül.

A második lecke - mindnyájunknak: az ajtó veszélyes. Párom reggel sietve öltözik, hogy minél hamarabb beérjen a munkahelyére. Oszkár szerint viszont rendkívül jó játék a ruhadarabok elrablása, huzakodás a zoknin vagy a cipőfűző kirángatása. Az ember kivonul az erkélyre öltözni, az ajtót behúzza maga után. Csakhogy nem veszi észre, hogy a kis bohó eb az ajtó mögé ülve várja vissza. Ahogy nyitja az ajtót, a kutya lába alászorul. Óriási nyüszítésre-sírásra érek be, Oszkár felemelve mutatja "bibis" lábát: szerencsére nem tört el, de percekig vigasztaltatja magát az ölemben. Az erkély innentől gyanússá válik, ha a guruló labda véletlenül átmegy a küszöbén, akkor nem fut utána, csak nézi. Az ajtók nyitásával mindnyájan óvatosabbak vagyunk: Oszkár rögtön távolabb húzódik a mozdulásakor, mi pedig lassabban tárjuk ki, nehogy alá kerüljön.

Előre érzem, hogy ebből lesz a következő fájdalmas lecke:

 Ha a gépen dolgozom a gurulós forgószéken ülve, Oszkár legtöbbször a széklábon szunyókál, köré tekeredik - hiába teszem odébb. Igyekszem figyelni rá, nem mozgatni a széket, de tartok tőle, hogy egyszer valamije a kerék alá fog szorulni.

Félelmek

Rémisztő hangok

 

Oszkár nyár elején született és idén különösen csendes időjárás volt augusztus végéig. 

Egyik este  hidegfront érkezett, széllel. Mikor lemegyünk a szokásos utolsó "egészségügyi sétára" a kapun kilépve meghallja a zúgó-susogó fákat - és halálra rémül. Sötétedik is, a ki tudja honnan jövő hangok félelmetes ellenség közeledését jósolják. Oszkár visszahátrál a kivilágított kapuhoz, remegve figyeli a sötétséget, nincs az a jutalomfalat, amiért elmozdulna az ajtóból. Nyugtatgatva felveszem, kiviszem a ház mellé - amint földet ér a lába futva menekül vissza a kapuhoz. Ezt fel kell adni. Ezen az éjszakán még véletlenül se alszik az erkélyen - sose lehet tudni, nem jön-e fel hozzánk is az a borzalmas óriás.

Másnap reggel, világosban sem mer pár méternél messzebb eltávolodni a biztonságot jelentő kaputól. Minden széllökésnél felkapja a fejét és gyanakodva figyeli a fákat. Ettől az élménytől már nem szabadul meg: a késő esti látogatások az udvaron 5-10 percnél sose tartanak tovább, gyorsan "produkál", csak hogy mehessen vissza a biztonságos kosarába.

A fák között amúgy is furcsa lények vannak, hangoskodnak. A verebek, vékony hangon csiripelő cinkék nem zavarják - bezzeg ha egy szarka megcsörren! Felkapja a fejét és a lábam mögé bújik. Szorosan mögöttem-mellettem sietve /időnként milliméterek választják el, hogy véletlenül rátapossak a mancsára/ igyekszik vissza a házba. A varjak károgása is gyanús, fel is kapja rá a fejét,  de nem pánikol tőle.

Mivel még csak a parkolóban, az aszfalton sétálhat, így a tájékozódási pontjai az autók. Minden kerék-sárhányó alá bújás-kerék szekció után ellenőrzi, hogy a kapuhoz értünk-e már. Az autó: ismerős gumi szagú tereptárgy - egészen addig, amíg egyszer csak az egyik hirtelen felberreg, kitolat és hangosan elmegy. Oszkár laposkúszásban a hátam mögé menekül, onnan figyeli. 

A lakásban is akad egy félelmetes hely: a WC. Amíg csendben van, addig csak haragszik rá, mert "eltünteti" a gazdit. A bezárt ajtóval szemben várja, hogy előkerüljek. Ha túl sokáig vagyok bent, megugatja az ajtót. A tartály kiürítését kísérő hang viszont menekülésre készteti - spurizik be a szobába. 

 

 

Játékidő III.

Kedvenc 

Oszkár kedvenc játéka a "most véged" típusú támadás. Alanya általában a kisebbik plüsskutya, bár tegnap felfedezte az üres műanyagpalackot is. Ezek a legmulatságosabb percek!
A kisebbik, fekvő plüsskutya nagy előnye, hogy meg lehet ragadni a lábánál, a fülénél vagy az orránál - és a végső csapásként rá lehet feküdni a nyakát leszorítva. Elég élethűen pótolja az élő testvéreket birkózási gyakorlat közben. Hajlékony is, mert kevésbé kitömött, tehát van egy kis utómozgása odébb dobásnál, mintha reagálna. Oszkár nagyon be tud vadulni: elszalad, majd nekifutásból ráugrik, morogva cibálja, leszorítja mancsaival, orránál fogva rázza a levegőben, közben ide-oda hempereg a szőnyegen. Mindezt a legkomolyabb élet-halálharc hangjai kísérik.
A nagyobbik, ülő plüssállat egyértelműen alvóka. Legtöbbször a kosárban van, ha Oszkár elálmosodik, hozzábújik, "ő" pedig  készségesen tartja a hátát párnának, farkát vagy fülét cumizós rágcsálásra.

Tegnapi nagy felfedezése az üres petpalack. Nem elég, hogy alig engedi magát megragadni, de folyton odébb gurul. 
Győzelemittasan cipeli be a szobába a nyakánál fogva, aztán egyre dühödtebben próbálja megragadni a fogával. De a palack túl széles Oszkár szájához képest, lekerekített formái miatt nem lehet fogást találni rajta. Ekkor már ugatva-morogva kaparja - a fránya palack meg fura hangot hallatva elgurul. Teljes testével ráugrik, erre a palack még furább hangot hallat: recseg. Mikor ijedten visszakozik - a palack felé gurul. Menekülőre fogja, kirohan a szobából - de kíváncsian lesi, mozdul-e az ellenség. Mivel védtelennek látja, megint ráveti magát, de az megpördül, "támadóállásba" helyezkedik - erre Oszkár kegyetlenül átharapja a nyakát. A legyőzött ellenfelet a csatamezőn hagyja - majd eltakarítja valaki.

 

 

Összegzés I

Az első hét eredményei

 

Egy hete hoztuk haza Oszkárt. Szinte minden pillanatát együtt töltöttük, kiismerve-tanulva egymás szokásait, igényeit, közös időbeosztást kialakítva, Lássuk, mit értünk el!

A legfontosabb: Oszkár 90%-ban a kutyapelenkára, vagy újságpapírra végzi el a dolgát a lakásban. A nagyobb dolgokat megpróbálja az utcára tartogatni. Bevált az a módszer, hogy nagyon figyelünk a jelekre és azonnal reagálunk. Ha négy lábát összezárja és feltolja a fenekét = "ajándékcsomag" készül. Ha kicsit megnyúlva áll, hasát leengedi = pisilni fog. Mindkét esetben azonnal felkapjuk és a pelenkára tesszük, szigorú hangon magyarázzuk el, hogy ide kell. A nyomokat fertőtlenítős tisztítószerrel kisikáljuk, közben hangosan méltatlankodunk. Ha jó helyre végzi a dolgát, "ügyes vagy" dicséret és simogatás a jutalma. Séta közben szintén az "ügyes vagy" kíséri a kis vagy nagy "alkotást". Ha végzett, ezt általában el is várja: "na mit szólsz?" tekintettel néz fel rám. Ha szerinte nem aktuális a séta: leül a kapu elé, elmélyülten vakarózik és egy tapodtat se hajlandó mozdulni.

Megtanulta a nevét és az "Oszkár, gyere ide" parancsot. Victoria sorozatában láttam, hogy lehet jutalomfalatokkal megtanítani bármit - bármilyen korú kutyának.  Egy falat a kézben, érdeklődést felkelteni, határozottan kimondani az utasítást, ha megcsinálja: megkapja a falatot és dicséret. 3-4 ismétlés után már az utasítás elhangzására is reagál. Először velem tanulja meg. Amikor már akkor is rohant a hívásra, ha nem lát, a párommal gyakorolja be. Utoljára a Kamasz jön, vele kicsit nehezebb a helyzet. Először a Kamasznak kell megtanulnia az utasító hangnemet. Halkan, magunk elé morogva vagy bizonytalanul kimondva - a szavak Oszkár számára csak a szokásos háttérzaj elemei. 

A harmadik fontos dolog, amit az első héten megtanult, az a szigorú tiltást jelző csettintés.  A konyha tiltott terület, bár nincs ajtaja, mégse lehet csak úgy ki-be sétálni, hiába a sok érdekes illat, ami onnan jön. Az első beslattyogásnál kipenderítettem, csettintve és rászólva. Ezen nagyon megszeppent. Még 2-3-szor eljátszottuk ezt. Azóta ha próbálkozik a belopakodással, elég csettinteni, máris hátrálva visszakozik. Sőt a csettintésre abbahagyja az egyik lelógó növény leveleinek rágcsálását is.

Játékidő II

Kedvenc játékok

 

Oszkár elsődlegesen mindent szeret, amit rágni lehet. Tobozt, labdát, plüsskutyát, papucsot, újságot, partvist, széklábat - bármit. Mégis kezdenek kialakulni visszatérő, napszakhoz vagy helyhez kötődő játékok.

A reggel csendesebben indul, párom papucsának elmélyült rágicsálásával. Reggeli után nagyon aktív és sok mozgást igényel: labda utáni futkosást, a felmosórongyon való huzakodást, "letámadlak és gyorsan visszavonulok" típusú harcot. Utána percekig morogva birkózik a plüsskutyájával vagy megtámadja a bútorokat. A yorkie - bármennyire édes-aranyos szőrgombóc - terrier, kotorékeb, vadász. Minden ALÁ be akar jutni. Nagyon felbosszantja, hogy a fotel, az ágy, a kosár nem mozdul, nem kaparható ki. Vadul karmolja, ugat rá, próbálja megharapni. Eddig két esetben hallottuk ugatni: ha a bútorokkal harcolt vagy ha képzeletbeli ellenségként támadta meg a plüsskutyáját.

A délelőtti alvás-szunyókálás után kicsit lassabb játékokat szeret. Hanyatt fekve próbálja elkapni a pocakját simogató kezemet, kicsit megrágja, ha elkapja, aztán várja a csikizést-simogatást. De nem ugrál, nem rohangál, csak a hátán fekve hengeredik ide-oda. Ha éppen nem érek rá, akkor a gumicsontját vagy a tobozát hason fekve pofozgatja, rágicsálja. Az erkélyen ilyenkor keresi fel a partvist, aminek szálait nagyon szereti tépkedni. Az elgurított labdát nézi, de nem fut utána. Gyorsan elfárad, lefekszik a kőre vagy a kosarába szunyókálni.
Késő délután éled fel igazán újra. Az esti játék egyik eleme, hogy megpróbáljuk kilopni a fürdőszobából a felmosórongyot. Utána igényel egy nagyobb birkózást vagy támadós huzakodást. A Kamasszal az "add ide pórázt", párommal a "szemtől-szembe harc", velem az "elkapom a kezed" játék a nyerő. Levezetésnek még legyűri mindkét plüsskutyáját, majd a csendes rágcsálások félórája után próbálja rávenni a családot, hogy feküdjünk le és aludjunk, mert későre jár.

Állatorvosnál és újabb költségek

Az első vizit

 

 Az ünnep utáni első munkanapon irány az állatorvos! Oszkárnak van ugyan egészségügyi könyve, de - ki tudja miért - román. Szeretnék biztos lenni,hogy minden rendben van. Az eladó azt mondta, most lesz aktuális a második oltása.

A doktor kedvesen, simogatásnak álcázva átvizsgálja a kutya minden porcikáját. Minden rendben, kicsit nagyobbnak tűnik ugyan a korához képest, de a jellegzetességek szerint valóban 9-10 hetes. Az oltási könyv is szabályos, bár a magyar törvények szerint le kell cserélni. 

Akkor kalkuláljunk: chip kötelező. A legolcsóbb 3500 Ft, de van egy kíméletesebb, kisebb változat is 4500 Ft-ért. A kombinált oltások 8500 Ft. A teljes vizit költsége 14.500 Ft lesz. Huh...

A chip beinjekciózása nagyon fájdalmas lehet, mert Oszkár elsőre elugrik, teljesen le kell fogni, hogy a kis "izé" a helyére kerüljön. Az oltást ezután szinte meg se érzi. Gyorsan megbékül a doktorral, érdeklődve szaglássza a kezét, miközben az ellenőrzi a chip működését, csúszkálva követi a vizsgálóasztalon ahogy ide-oda megy a rendelőben. Az adminisztráció kicsit hosszadalmas, de szükséges.

Kapunk tanácsokat is: az oltás után aluszékony lehet, a féreghajtó miatt hasmenés, hányás előfordulhat - ne ijedjünk meg. Aztán kiderül, hogy még egyáltalán nem szabadna az utcán négy lábon közlekednie, mert a kóbor kutyák-macskák-vadállatok vizelete, ürüléke tartalmazhat olyan kórokozót, ami ellen még nem immunis a szervezet. Hoppá! Ezt elszúrtuk. Már kezd hozzászokni, hogy evés után lemegyünk "alkotni", alig fordul elő a lakásban bekakilás. Felejtessem el vele a szobatisztaság eddig megtanult alapjait?  Elnézést Doktor Úr, de ezt nem tudom betartani! Óvatos leszek, nem viszem fűre-földre, de a parkolóban, az aszfalton fogunk sétálni. 

 A ketrec

Szinte a nap minden percét együtt töltjük most - ami munkanélküliként még könnyű, de mi lesz, ha kapok munkát? Szüleim idősek, soha nem volt állatuk - ennek ellenére felajánlják, hogy ha valamilyen módon elkerítjük, hajlandóak lennének vigyázni Oszkárra. 

Irány az internet, kulcsszó: járóka! Találok egy jópofa, keresztezett fa lécekből álló, kinyitható valamit, amit - mint kiderül - eredeti gazdája is kiskutya kordában tartására használt. 3500 Ft-ért nagyon megéri. 

Az első próbánál Oszkár simán kibújik a lécek között. Szűkebbre állítjuk, kutyát visszatesszük. Próbálkozik az előbbi résnél, de beszorul a válla, az egész szerkezetet át kell variálni, hogy kiszabadítsuk. Terrierként alul kezdi kaparni a szőnyeget, de csak az orrát sikerül kidugnia. Nagyon kétségbeesik, sír, nyüszít, ugat. Egyenlőre feladjuk, a szerkezetet összecsukjuk, Oszkártól dédelgetve bocsánatot kérünk.