Elszakadás Parting

Egyedül otthon

 

Sokszor töprengtem azon, mit csinálhat egy kutya egyedül a lakásban. Eljött az idő, hogy Oszkár fokozatosan hozzászokjon ahhoz, hogy nem vagyunk napközben vele.

A napirendünk átalakulása segített ebben. Oszkár már elég nagy ahhoz, hogy a reggeli séta után délutánig nem kell kimennie nagyobb dolog miatt. 13 hetesen 8-tól délután 3-4 óráig tudja tartani a székletét, közben még ebédel is. Ráadásul a délelőtt és a kora délután nagyobb részét átszunyókálja, hol a cipők között, hol az erkélyen a bevásárlókocsi alá bújva. 

Először csak egy órára hagyom magára, amíg bevásárolok. Hazaérve a következő "rossz kutya"-ságokat találom: természetesen belógott a konyhába, de lebuktatták a széttolt üvegek; kilopott egy zoknit a szennyeskosárból; felborította és kirámolta a szobai szemetest; felmászott az ágyra.

Legközelebb a távozásom előtt barrikádot építek: deszkával zárom el a konyhát, meredek "falat" teszek az ágy mellé, a szemetest letakarom és elé teszek pár táskát. Okos kis yorkimat azonban nem játszhatom ki: a deszkát ledönti, a táskákat és a tetőt leszedi és megszerzi a szemetest. Bosszúból a szoba közepére pisil és pár cipőt is becipel. 

 

Váratlanul több órás programom akad, de még nem merem teljesen egyedül hagyni. Édesapám vállalja a "babysitter" szerepet saját lakásában, amit Oszkár teljesen ki is használ. Ha kimegy a szobából, ugatva nyüszítve követeli vissza. Ez nem megy! Ha itthon van, nem ugat, nem sír utánam - csak rosszalkodik egy kicsit. A következő napokon egyre többször és egyre hosszabb időre hagyom magára, napközben pedig direkt alig foglalkozom vele. 

A kísérlet legaranyosabb eredménye az a kitörő lelkesedés, amivel az ajtóban fogad. Ha leülök és ő fáradt, akkor igyekszik úgy elaludni, hogy feje a lábamon legyen, vagy valamije hozzámérjen - nehogy észrevétlenül megszökjek.

 Home alone

I always wanted to know what does a dog do alone at home. It's time for Oszkár to get used to our absence.

Our daily routine changes and it helps me. Oszkár is big enough to have "big things" only in the morning and in the late afternoon - even if he has lunch. And he is sleeping almost all day: in the middle of the shoes or under the shopping chart out in the balcony.

First I left him only for an hour to do the shopping. I found these "bad dog" things coming home: of course he broke in to the kitchen, but the bottles on the floor busted him; he stole a sock from the laundry; he overset and packed up the trash can in the room; he climbed up to the bed.

I make some barricade before I leave next time: I take a plank in the kitchen door, I build a "wall" in front the bed and I cover the trash can with some bags. But I can't delude my clever little yorkie! He overthrows the plank, spins out the bags and gets the trash. In revenge he takes some shoes into the room and pees in the middle of the carpet. 

I have to go to a longer programme one day and I'm afraid of leaving him alone. My father takes the "babysitting" in his flat, and Oszkár tuckers it. He claims him back with barking and whining if Daddy leaves him for a bit. That's impossible! He doesn't bark or cry after me if he is at home - only makes some trouble. So I leave him alone for longer and longer periods in the next days.

The nicest resultof it is that outbursts of enthusiasm when I step in the door. He lays his head on my feet when he is tired - not to get away avail he is sleeping.