Játékidő

Játék=rágás

 

Oszkár napirendjében a "játékidő" a két hosszú /2-3 órás/ alvás közötti ébrenlét kb. fele. Ébredés után lassan tér magához, iszik, leheveredik, követ mindenhová. Ha lemegyünk, akkor az újabb fél óra.

Egyszer csak észrevesz valamit. Először ez általában a labda. Előhozza, rágja, majd odajön hozzánk, hogy gurítsuk. Pár perces önfeledt rohangálás után hevesen rágni kezdi. De közben beleütközik a plüsskutyájába. Attól mindig bevadul. Harapja, dobálja, lebirkózza. Ha eközben a "vadulós" periódus közben meg akarom simogatni, akkor elkapja az ujjam, a kezem és egyre agresszívabban próbálja megrágni-megharapni. Tűhegyes fogait ki lehet kerülni, ha oldalról, a két nagyobb fog közötti résbe engedem csak be az ujjam. Ez persze bosszantja és még mérgesebben próbálja elkapni. Ezek a percek csak rólunk szólnak, teljesen egymásra hangolódunk "harc" közben.

5-10 perc után le lehet szerelni valami rágnivalóval. Van persze műcsontja is, de a nagy kedvenc egy toboz, amit az udvaron talált. Kellően rücskös, de elég kemény is a cincáláshoz. 

Oszkár hangját eddig csak akkor hallottuk, mikor a játék a vad periódushoz ért: ugatott, morgott az éppen aktuális "ellenségre".

Ha a tobozzal és a labdával végzett, akkor levezetésnek párom valamelyik lábbelije jön. Érdekes, hogy az ő papucsa és szandálja az abszolút kedvenc. A Kamasz cipőjének inkább csak a zsinórja érdekes, az én szandálom viszont /egyenlőre/ kimarad a rágásból. A papucs belsejében van egy kis cetli, amit mindenképpen ki akar onnan szedni. Hosszú percekig próbálkozik, közben lenyugszik, elálmosodik, majd hirtelen elalszik.

Az ébrenléti periódus 2,5-3 órája véget ért.